Terhesség és a Jodis


Megfelelő jódbevitel a terhesség alatt a Jodis- Koncentrátum segítségével!


Miért rendkívül fontos ez?

Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.
A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.

Elegendő mennyiségű jód biztosításával megelőzhető a születendő gyermekeknél a jódhiányos golyva és a kretenizmus. Érdemes a terhesség alatt is ellenőrizni a TSH hormon szintjét (a TSH a pajzsmirigy hormonja), mivel egyértelműen jelzi, hogy elegendő jódhoz jut- e a szervezet. A terhesség alatti jódhiány hátrányosan befolyásolja a gyermekek pszichomotoros fejlődését. Ezért a terhesség és a szoptatás időszakában kiemelten fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele az anya és a baba pajzsmirigyének optimális hormontermeléséhez, ez ugyanis elengedhetetlen az embrió és később a magzat idegrendszerének egészséges fejlődéséhez is. 


Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.
A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérései szerint a jódhiány globális probléma. Az emberi szervezet optimális működéséhez szükséges napi jódmennyiséget kizárólag a táplálkozással nagyon nehéz bevinni azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot, ilyenkor más módon szükséges pótolni a hiányzó mennyiséget, ha el akarjuk kerülni a jódhiány miatt kialakuló kórképeket. A jód szükséges a pajzsmirigy optimális működéséhez, ami hormontermelése révén a szervezet anyagcseréjének szabályozásában központi szerepet tölt be. Különösen fontos a megfelelő mennyiségű jód bevitele a terhesség és a szoptatás időszakában, mert az embrió és a magzat idegrendszerének fejlődéséhez az anyai pajzsmirigy kielégítő hormontermelése szükséges.

Egy portugál kutatás a közelmúltban azt vizsgálta, hogy az anyák jódfogyasztása, illetve ezzel összefüggésben a pajzsmirigy működése a terhesség során milyen hatást gyakorol a babák fejlődésére. A gyerekek mentális és pszichomotoros fejlődését két éves korukig követték nyomon.
A kutatók 86 anya-baba párt vizsgáltak és azt találták, hogy az anya jódhiánya és a pajzsmirigy csökkent működése a terhesség első trimeszterében késleltette a gyerekek pszichomotoros fejlődését. A pajzsmirigyműködést a vérben keringő egyik pajzsmirigyhormon, a tiroxin (T4) szintjével jellemezték és azt találták, hogy ha az anya jódhiányban szenvedett, a tiroxinszint a terhesség első trimeszterében kevesebb, mint 10 pikogramm/milliliter volt.

A terhesség későbbi fázisaiban az anyai pajzsmirigy alulműködésnek nem volt olyan jelentős hatása, mint az első trimeszterben fellépő jódhiánynak, és az újszülött pajzsmirigyműködése is kisebb hatást gyakorolt a fejlődésre.

A vizsgálatok szerint nagyon fontos, hogy már a terhesség korai szakaszában megfelelő mennyiségű jód álljon rendelkezésre, különösen abban az időszakban, amikor az embrió idegrendszeri fejlődésének kritikus szakasza zajlik, és amikor még a magzat pajzsmirigyműködése sem biztosítja a megfelelő hormonszinteket. A kutatók azt javasolják, hogy a jódhiányos földrajzi régiókban fordítsanak kiemelt figyelmet a nők fogamzás előtti jódpótlására. Így elkerülhetők a jódhiány káros következményei a korai terhesség során, amikor sokszor még az anya sem tudja, hogy várandós.

A WHO felmérése szerint az európaiak 57 százaléka jódhiányos, a kelet-európai régióban ez az arány 60 százalék. Az American Thyroid Association napi 150 mikrogramm jód fogyasztását javasolja a várandósság és a szoptatás időszaka alatt. A szükséges napi bevitel biztosításához azokon a helyeken, ahol az ivóvíz nem tartalmaz elegendő jódot - ami Magyarország legnagyobb részére jellemző -, gondoskodni kell a jód pótlásáról, különösen igaz ez a várandós és szoptatós anyákra. Erre a Jodis koncentrátum nyújt segítséget, hiszen a terhesség alatt és után is fogyasztható, túladagolása nem lehetséges, illetve nem szublimál ezért bármilyen italba, babatápba, fürdővízbe stb. is alkalmazható.


Szülés után


Szülés után is érdemes ellenőrizni a pajzsmirigy működését, mert a szülés előidézhet lappangó pajzsmirigy-betegségeket is.

Terhesség alatt az ideális jódbevitel sok mindentől függ. Még babatervezés előtt érdemes a pajzsmirigyhormonokat a nőgyógyásszal vagy belgyógyásszal ellenőriztetni, mert terhesség alatt a testedben egyébként is zajló hormonális változások befolyásolhatják a pajzsmirigyhormonok szintjét. Amennyiben a hormonszintek nem megfelelőek, orvosa tud tanáccsal szolgálni, hogyan készüljön a terhességre.

A jódnak a szoptatás alatt is kiemelt a jelentősége, ezért érdemes gondoskodni annak pótlásáról, mivel az OÉTI 2006-­ban végzett kutatásában anyatejminták vizsgálata nyomán állapította meg, hogy a magyar csecsemők 42%­a nem jut hozzá a jelenleg nemzetközileg ajánlott napi jódmennyiséghez élete első szakaszában.