Prof. Dr. Dinya Zoltán - Dr. Dinya Tamás

A JÓD EGÉSZSÉGVÉDŐ SZEREPE

Seneca 1000 éves zseniális mondása, mely szerint "A halál törvény és nem büntetés", az emberi lét alaptörvénye. Az emberi egészséget, annak romlását, a halált nagyon sok tényező befolyásolja, de ezek közül is kiemelkedő szerepe van egy nélkülözhetetlen bio-nyomelemnek a JÓD-nak.

A jód (I) a Földön egyenetlen eloszlást mutató, a szervezetünkbe táplálékkal vagy ivóvízzel bekerülő, erősen reakcióképes kétarcú elem: BARÁT és ELLENSÉG. BARÁT, mert egészségünk megőrzése, szellemi kapacitásunk szempontjából adott mennyiségi tartományban nélkülözhetetlen; ELLENSÉG, mert a szükségesnél nagyobb biológiailag előnyösen hasznosuló mennyiségen túl egészség károsító is lehet. Méltó elemtársa ebben a szelén /Se/, melyre ugyanezek a megállapítások érvényesek. A jód élettani hatásaiban a szelénnek fontos szerepe van, mindketten a szervezetünk antioxidáns védőhálózatának fontos elemei. Ezen antioxidáns hálózat normális, egészségvédő hatásai szempontjából döntően nem a jód vagy a szelén abszolút mennyisége, hanem ezek mennyiségeinek aránya a fontos. A szelén / jód (Se/I) aránynak fontos szerepe van mindenekelőtt a pajzsmirigy-, a gyomor-, a szájüregi- és a mellrák megelőzésében.

A jód a természetben döntően sói, főleg jodid (I-) és jodát (IO-3) formában fordul elő. A jód különleges elektron szerkezete lehetővé teszi pozitív töltésű jódformák, pl. I+, I+2illetve bonyolult összetételű, különleges jód - víz csoportok /klaszterek/ képződését, melyekben a jódionok pozitív töltésűek. Ilyenek fordulnak elő a kiemelkedő élettani hatású JODIS-KONCENTRÁTUM-ban, illetve a JODICUM funkcionális ivóvízben.

A jódhiány - mely súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet - ma a Földön mintegy 2 millió embert érint, melynek egyharmada iskoláskorú! A jódpótlás, ami ma még döntően a konyhasó (NaCl) jódozásával történik (10-70 mg NaI/ kg NaCl: egy teáskanál konyhasó 350-400 μg jódot tartalmaz) korántsem veszélytelen, hiszen egészségvédelmi szempontból a só fogyasztás csökkentése az ajánlott (ami viszont együtt jár a jódbevitel csökkenésével is!).

A jód a szervezetünk tápcsatornájából szívódik fel és az ionos és semleges jód formákra egyaránt szükségünk van. A konyhasóval a I-formát vesszük fel, melynek biológiai hasznosulásához a semleges I2formává kell oxidálódni. Ezt a folyamatot táplálék összetevőink különbözően befolyásolják. Könnyebb a I+forma redukciója, tehát jobb a hasznosulása. A legújabb tudományos eredmények megerősítik, hogy a jód a szervezetünkben legjobban az ivóvízzel bevitt módon hasznosul, a nem tápláléki, tehát a külön, vízbevitel szervezetünk számára egyébként is nélkülözhetetlen.

A jódra ma elfogadott, kortól függő, ajánlott úgynevezett "ajánlott napi felvétel" (RDA) értékek a következők:

kor

RDA (μg/nap)

0 - 6 hó

110

7 - 12 hó

130

1 - 8 év

90

9 - 13 év

120

14 - 18 év

150

>19 év

150

terhes nő

220

szoptató nő

290


A napi optimális jód felvétel tehát 17 - 18 μg/testsúly kg/nap. Az úgynevezett "felső elviselhető érték" (TUL (μg/nap): 1-3 év: 900, 4-8 év: 300, 9-13 év: 600, 14-18 év: 900 és> 18 év: 1100 μg.

A jód testünk minden szervében és szövetében jelen van,(különösen magas a jód koncentráció a pajzsmirigy, a mell-, a gyomor-, máj-, tüdő-, szív-, szájüregi szövetekben) tehát teljes szervezetünk működéséhez alapvetően szükséges és különösen kiemelt szerepe van az alábbi egészségi állapotok megelőzésében / vagy kezelésében:

  • hipotiroidizmus (pajzsmirigy alulműködés)
  • hipertiroidizmus (pajzsmirigy túlműködés)
  • tanulási / memória tulajdonságok
  • strúma
  • kreténizmus
  • fibrocisztás mell betegség
  • tumorok (pajzsmirigy, gyomor-bél, szájüreg)
  • terhesség / vetélés.

A jódot a közhiedelem döntően a pajzsmiriggyel kapcsolja össze és a szervezet többi részére gyakorolt hatásait, általában elhanyagolják, holott ezek is alapvető jelentőségűek.

A jód a pajzsmirigy működése, az úgynevezett tiroid hormonok (a négy jódatomot tartalmazó un. tiroid-prohormon, a TIROXIN (T4) illetve a belőle képződő aktív hormon a három jódatomot tartalmazó TRIJÓD-TIRONIN (T3) termelése szempontjából nélkülözhetetlen. Ezek a létfontosságú hormonok az ionos jódformákból képződő semleges jód felhasználásával bonyolult, soklépéses folyamatokban - pl. a szelén tartalmú dejodináz-enzim közreműködésével - képződnek. A tiroid hormonoknak alapvetően fontos szerepe van a pajzsmirigy, a mell- szövetek anyagcseréjében, a végtagok csontjainak fejlődésében, az agyműködésben. A HIPOTIREÓZIS - melyben a nem megfelelő jódfelvétel döntő szerepet játszik! - T3, T4termelés csökkenéséhez vezet, mely számos kórkép kialakulása / befolyásolása mellett növekedési zavarokhoz és szellemi visszamaradottsághoz (kreténizmus) illetve a pajzsmirigy megnövekedéséhez, strúmához / népiesen: golyva/ vezet. A HIPERTIREÓZIS is többféle betegséghez vezethet (pl. a pajzsmirigy megnövekedése /strúma/, a Basedow-kór, szívműködési problémák, fokozott ingerlékenység). A hipotireózis különösen fontos a magzati állapotban, illetve csecsemőkorban, mert ilyenkor az anya jódhiánya nagymértékben befolyásolja a gyermek szellemi tulajdonságait. Gyermek / felnőtt korban a jódhiány krónikus fáradtsághoz, hízáshoz, fokozott fázékonysághoz, hajhulláshoz, alvászavarokhoz, depresszióhoz, gyermekek hiperaktivitásához, izom / ízületi fájdalmakhoz, menstruációs zavarokhoz, székrekedéshez, látás-, hallás-, beszédproblémákhoz vezethet. A jódhiánynak szerepe van a diabétesz kialakulásában is. A strúmát a hipo- és a hipertiroidizmus egyaránt kialakíthatja. A jódhiány felismerése (vizeletvizsgálat!) és javítása különösen fontos a terhes és a szoptatós nőknél! A szervezetünkre a fölös jódbevitel is káros, mivel autóimmun betegségek, érzékenységi reakciók, a tiroid hormontermelés zavarai (strúma, pajzsmirigyrák) alakulhatnak ki. A pajzsmirigy- és mellrák megelőzésében a jód antioxidáns hatásának a szelénnel együtt alapvetően fontos szerepe van. Fontos, hogy a jódpótlás együtt járjon a szelén pótlással!

Adatok támasztják alá, hogy a szervezet jód tartalmának fontos szerepe van az elektromágneses / radioaktív sugárzások egészségkárosító hatásainak megelőzésében, a hatások csökkentésében.

Mindig emlékezzünk azonban, hogy a szervezetünk normális működéséhez nemcsak a pajzsmirigyeknek van szüksége jódra! A jódra szükség van a szív- a keringési rendszer, az immunrendszer, az emésztőrendszer, az ösztrogén hormonháztartás, a csontfejlődés, a tüdő funkciók normális működése szempontjából, illetve az ezekkel összefüggő számos betegség megelőzése, pozitív befolyásolása szempontjából.

Szervezetünk normális működéséhez szükséges jód mennyiséget táplálékkal általában nem vesszük fel, szükség van tehát odafigyelő / indokolt mértékű jódpótlásra. Az egészségtudatos preventív táplálkozás és az integrált orvosi terápia igényelheti / szükségessé teheti a jódpótlást. A jód felvétel / biológiai hasznosulás döntően függ a jódformáktól (ionos, semleges), ezek arányától, de önmagában a jód (lásd fentebb) kevés, optimális hatásához a szelén is szükséges. A jód és a szelén mindenek előtt megfelelő táplálkozási környezetben tud érvényesülni, azaz a JÓD ÉS SZELÉN PÓTLÁS / BEVITEL OPTIMÁLIS FORMÁI a FUNKCIONÁLIS IVÓVIZEK.

"IGYUNK EGÉSZSÉGÜNKÉRT!"